Nomád Terepfutó Suli

Mivel ezen a héten szombaton (február 14-én) túrázni megyünk, a szokásos terepfutó edzésünket nem tudjuk megtartani. Természetesen önszorgalomból lehet menni a szokott útvonalak valamelyikén. 8-10 km-nél hosszabbat azért ne vállaljatok (ez a gyerekekre vonatkozik).

Ezt a bejegyzést a hétvégén átéltek és a mai reggeli futás hatására kezdtem megírni. Mert arra kellett rádöbbennem, hogy futás nem pusztán sport. Nem csak életérzés, hanem valami még magasztosabb dolog. Művészet. A Syma Csarnokban látottak és átélt események hatása számomra olyan volt, mint egy tökéletes zenemű végighallgatása. A tanítványom 2000 m-en mutatott futása és teljesen megegyezett egy remekül komponált szimfónia nagyszerű zenészek általi előadásával. Ahogyan egy ilyen zenemű lenyűgözi az embert és esztétikai élményt nyújt, úgy ez a verseny is ugyanezt nyújtotta. Egy híres matematikus mondta egyszer, hogy egy képlet, ami bonyolult dolgokra ad magyarázatot, esztétikailag is szép. Sokáig gondolkodtam rajta, hogy mi lehet szép egy kacifántos számsorban de most vasárnap rájöttem mire is gondolhatott. Számára egy rejtvényszerű probléma matematikai megoldása igazi gyönyörűség volt. Amikor leírta a megoldást a matematika nyelvén, ezzel egy olyan alkotást hozott létre, mint egy festő, vagy egy író, esetleg zeneszerző. Akik ihletett állapotban valami csodálatosat alkottak. Amikor létrejött a művük, igazi katarzist élhettek át. Ugyanezt éreztem én is a vasárnap, amikor a tanítványomat láttam futni. Az a futás egy esztétikai élmény volt. Minden rezdülésében. Minden résztvevője csodás összhangban volt az elképzelésemmel. Balázs olyan volt mint egy zenész, aki eljátssza a kedvenc darabját. Azt amit a karmester és egyben zeneszerző megálmodott. Tökéletesre sikerült. Az előadás minden várakozást felülmúlt. Így a végén ugyanazt a katarzist élhettem át, amit azok a nézők érezhetnek, akik valóban átadják magukat egy zenemű varázsának. Csak gratulálni tudok az előadónak, aki nem mellesleg valóban zenész(is) nem csak sportoló. Talán nem is véletlen, hogy éppen ez a hasonlat jutott az eszembe...

Budapesten a Syma Csarnokban rendezték idén a Fedett pályás Országos Bajnokságot. A Nomád Terepfutó Sulit két diák képviselte az MVSI igazolt versenyzőjeként. Dolyák Csilla és Farkas Balázs. Mindketten 2002-es születésűek. Szombaton 600 m-es síkfutásban, majd vasárnap 200m-en indultak. Sajnos Csilla egy elég makacs mandulagyulladás után volt kénytelen indulni. Éppen csak kigyógyult belőle, de már nem tudott rendesen visszaerősödni. Pedig nagyon sokat készült és dolgozott a siker érdekében. Balázs felkészülése szerencsére töretlen volt és így nagy reményekkel indultunk a versenyre.

A 600 m-es futás ennek megfelelően sikerült mindkét versenyzőnk számára. Mindketten egyéni csúcsokat értek el és szépen helytálltak. Csilla 1.58-as idővel.13. lett. Balázs pedig futamában 2. lett, összesítésben 6. nagyon érett és rutinos versenyzést mutatott be. Betartotta a taktikai utasításokat és mindent terv szerint csinált. Így érhette el a remek 1. 46-os egyéni csúcsot! 

Vasárnap volt a várva várt fő számunk. a 2000 m-es síkfutás. Balázs sajnos elég rossz bőrben érkezett meg. rosszul érezte magát és rázta a hideg. De nem volt lázas szerencsére. Fájt viszont a torka. Egy darabig azon is töprengtünk, hogy egyáltalán elinduljon-e a versenyen. Sajnos Csilla hasonlóan rosszul volt. Tragikus. Pont a fő versenyük előtt betegszenek meg??? Mindkét gyerekkel megkonzultáltuk a dolgot és az ő konkrét kérésükre úgy döntöttünk, hogy induljanak el. 35 perccel a rajt előtt elkezdtük a bemelegítést. A csarnok melletti szoborparkban laza futással, gimnasztikával kezdtünk. Majd egy kis repülőzés következett. Lassan visszatért az élet a versenyzőinkbe. Már csak 10 perc volt hátra, amikor visszamentünk a terembe és ott folytattuk a bemelegítést. először a fiúk indultak neki a 2 km leküzdésének. 12 fiatal vágott neki a futamnak. Balázzsal megbeszéltük, hogy egyenletes tempót fog futni és ha lehet nem vállal be vezetést. Inkább utazik az élmezőnnyel. Ehhez képest az első körben ő állt az élen. Szerencsére jöttek a bevállalósabb gyerekek és átvették a vezetést. Szóltam Balázsnak, hogy csak nyugi. Csak tartsa a megbeszélt tempót és ne menjen bele az iramváltásokba. ezt ő remekül be is tartotta. Többször is változott a helyzet az első 3-4 helyen de Balázs végig ott volt "lőtávolon" belül. Figyelt és várt. Ha kellett feljebb futott, ha kellett visszaállt. 

Jött az utolsó 2 kör. Az élen álló versenyző eléggé messze volt. Balázs a 3. helyen futott. Megbeszéltek szerint elindította a hosszú hajrát. először csak folyamatosan növelve a tempót. Az utolsó kör is elérkezett. Bekiabáltam neki, hogy mehet a támadás! Balázs pedig elindult. Tolta ahogy a csövön kifért. Szépen közeledett a 2. helyen futó versenyzőhöz az élen álló úgy látszott már túl messze van. Már csak 100 m volt amikor Balázs valami hihetetlen tempót váltott. Nem is tudom honnan vette az erőt hozzá. Mindenesetre alig 80 m alatt befogta a 2. helyen álló versenyzőt és mellbedobással megelőzve futott a célba. A győzelmet ugyan nem lehetett ezen a napon megszerezni, de ez a második hely is lenyűgöző volt. A győztes is alig 1,5 másodperccel ért csak célba. Ráadásul Balázs 25 másodperccel döntötte meg az egyéni csúcsát 2000 m-en. Az új csúcs: 6.54.7.

Számomra szinte katartikus volt ez az élmény (erről a következő bejegyzésben fogok írni).

Csilla is becsülettel végigküzdötte a távot és végül 7. helyen ért célba. Nagyon megszenvedte a versenyt, de nem tört le. Mert tudja, hogy ennél sokkal többre képes. Így újult erővel készül a folytatásra.

Mert jönnek a szorgos hétköznapok, hogy legközelebb is remek eredményeket érjünk el.